Ötvenhat milliós hiány egyetlen társasháznál

Továbbra is ismeretlen tettes ellen, sikkasztás miatt folytat nyomozást a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság a százhalombattai társasházakból hiányzó milliók ügyében. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szerint a tulajdonosoktól nem lehet követelni azt a pénzt, amit tudtukon kívül, a nevükkel visszaélve vettek kölcsön a banktól. 

Ismeretlen tettes ellen, sikkasztás miatt nyomoz a rendőrség

Beluzsárné Belicza Andrea rendőr őrnagy kérdésünkre elmondta: nem tud új fejleményekről beszámolni. Miután egyelőre nincsenek a rendőrség kezében olyan tárgyi bizonyítékok, amelyek megalapoznák, hogy valóban bűncselekmény történt, nem állnak fenn azok a törvényi feltételek, amelyek lehetővé tennék, hogy egy bizonyos személyt gyanúsítsanak meg, illetve körözést adjanak ki ellene.

Baticz Gáborné, a Radnóti út 1-7. alatti társasház egyik tulajdonosa elmondta, tudomásuk szerint körülbelül 56 millió forint hiányzik a társasház költségvetéséből. Ennek egy részét olyan hitelek képezik, amelyeket a volt közös képviselő feltehetően a lakóközösség tudta nélkül vett fel, a másik részt elvégzett felújítások után kellett volna kifizetni a vállalkozóknak, akik azonban azt állítják: nem kapták meg a munkájuk ellenértékét.

Az épület szerkezetének megerősítésére 26 millió forintos vissza nem térítendő támogatást biztosított az önkormányzat, a munkát elvégezték, de a vállalkozó azt állatja, nem lett kifizetve. Mint kiderült, a pénz nagy részét egy másik, általa kezelt társasház számlájára utalta át a közös képviselő. Emellett rendkívüli közgyűlést hívott össze, ahol arról tájékoztatta a tulajdonosokat, hogy a szerkezet-megerősítés kivitelezése közben megsérült a tető, amit azonnal le kell szigetelni. A cél érdekében három és fél millió forintos hitelfelvételről döntöttek, a vállalkozó azonban, aki a munkát elvégezte, hét és fél millió forintot követel.

Mindemellett 13 millió forintos kölcsönt vett fel a kéménybélés, valamint az elektromos rendszer cseréjére, amely munkálatokról egyetlen lakó sem tudott. Ezután további 8,9 millió forint hitelt vett fel ugyanezekre a feladatokra kiegészítve a szennyvízvezeték cseréjével. A közgyűlési határozat mellé, amely erre felhatalmazta volna, olyan jegyzőkönyvet csatolt, amelyen ugyanazon személyek aláírása szerepelt, mint az előző hasonló témájú közgyűlésén, ráadásul teljesen ugyanabban a sorrendben.

A bank mindeközben nem gyanakodott, és hiába állítják a társasházi tulajdonosok, hogy nem tudtak a felvett pénzekről és azok hasznát sem élvezték egyetlen percig sem, a pénzintézet nem hajlandó engedni követeléséből.

A társasházban egyelőre nem emelkedett a közös költség, de a tulajdonosok tartanak tőle, hogy ez előbb-utóbb bekövetkezik. Emellett az is aggasztja őket, mi lesz a közös rezsiköltséggel, az esetleges karbantartási díjakkal, ha – ahogyan ezt a bank kéri – teljes egészében a pénzintézet számlájára utalják a közös költséget. Egyébként kaptak egy elmaradt számlát a SZÁKOM-tól is: kiderült, 168 ezer forinttal tartoznak a kéményseprésért. Félnek, ki fog még jelentkezni hasonló követeléssel, és felháborítja őket, hogy nekik kellene megfizetniük az előző közös képviselő "disznóságait".

Nagy kérdés, valóban nekik kell-e, mert egyes vélemények szerint egyenesen rosszul teszik, ha elismerik a bank azon követeléseit, amelyek nem szabályos közgyűlési határozaton alapulnak.

Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének sajtószóvivője szerint amennyiben bűncselekmény történt, azt a nyomozóhatóságoknak kell kivizsgálniuk. Ha megállapítják a büntetőjogi felelősséget, ahhoz nyilván polgári jogi felelősség is társul, tehát a bűncselekmény elkövetőjétől követelheti vissza a pénzt a hitelnyújtó intézet. Egyértelmű, hogy azt a hitelt, amelyet a társasház-tulajdonosok nem vettek fel és a maguk javára nem használtak fel, nem kell visszafizetniük. A megfelelő lépéseket azonban meg kell tenniük, tehát feljelentést kell tenniük a rendőrségen, és jelezniük kell a banknak, hogy visszaéltek a nevükkel, amit nyilván bizonyítani is szükséges.  A hitelszerződés polgárjogi szerződésnek minősül. Aki ilyet nem kötött, annak a szerződéssel járó kötelezettségeket és terheket sem kell viselnie.

Berczi Norbert, az önkormányzat ügyvédje erről azt mondta: ügyfele érdekében nem szeretne nyilatkozni a témában, de úgy véli, az érintetteknek – a társasházaknak, a banknak és az önkormányzatnak – a bíróságon, vagy más egyeztető fórumon kell megegyezésre jutniuk, és nem a sajtó nyilvánossága előtt.

A Radnóti 1-7-es társasház - ahogyan több másik tulajdonosi közösség is - jogi segítséget vesz igénybe helyzete minél megnyugtatóbb rendezése végett. Selmeczy Lívia, az új közös képviselő elmondta: a közgyűléseken valamennyi társasháza úgy foglalt állást, hogy csak azt a tartozást szeretnék visszafizetni, amelynek felvételéről tudomásuk volt. A bankkal folytatott tárgyalásaik azonban eredménytelenek voltak, a pénzintézet csak arra kíváncsi, milyen ütemezéssel szeretnék visszafizetni a kölcsönt. Szerinte érdemes lenne peregyesületben képviselni a társasházak érdekeit, de hogy ez így lesz-e, az természetesen a tulajdonosok döntésén múlik.

Arról, hogy mi a véleményük a PSZÁF kicsalt hitelekkel kapcsolatos állásfoglalásáról, Kiss-Bíró László, a Raiffeisen Bank főosztályvezető-helyettese a következőket mondta. A pénzintézet szintén feljelentést tett az ügyben a rendőrségen, ugyanakkor úgy vélik, mindaddig, amíg egy szerződés érvényes, azaz érvénytelenségét jogerős bírósági határozat nem állapítja meg, az abban foglalt kötelezettségek is élnek.

A társasházi ügyfelek részére nyújtható kamattámogatott kölcsön esetében a bank mindig a társasházzal szerződik, és nem az egyes tulajdonostársakkal, mivel a társasház jogosult kölcsönfelvételre. A társasház képviseletére harmadik személlyel szemben a társasházi törvény értelmében - amennyiben a tulajdonostársak intézőbizottságot nem választanak - a közös képviselő jogosult, így kötelezettségvállalás esetén ő az a személy, aki a szerződést a társasház nevében jogosult megkötni. A kötelezettségvállaláshoz a közös képviselőnek be kell nyújtania a bank részére az alapul szolgáló dokumentumokat, és a banknak nincs törvényes lehetősége, hogy a kötelezettségvállalásról a tulajdonosokat közvetlenül értesítse vagy megkérdezze. A társasházak esetében nincs olyan közhiteles nyilvántartás, amelyből a képviseleti jogosultság kétséget kizáróan megállapítható és ellenőrizhető lenne, hasonlóan a cégnyilvántartáshoz. A közös képviselő ellenőrzésére viszont a tulajdonostársaknak joga és kötelezettsége is van, amellyel élni a saját érdekük is.

Megkérdeztük a banktól azt is, igaz-e, hogy saját munkatársuk több érintett társasháznál közös képviseletet vállalt. Ezzel kapcsolatban úgy tájékoztattak, hogy félreértésről van szó, aminek az lehet az alapja, hogy megbíztak egy céget, amelynek fő profilja a nehéz helyzetbe jutott társasházak és cégek segítése, válságmenedzsmentje. Fenti feladattól függetlenül több társasház tulajdonosi közössége közvetlenül is megkereste és felkérte a cég vezetőjét a közös képviselet ellátására és a kialakult helyzetük megoldására, két társasház mellett pedig - szintén a társasházak kérésére - szakértői feladatokat lát el. A fenti társasházak esetén banki megbízását visszaadta, hogy elkerülje az érdek-összeütközés lehetőségét.

 

Forrás: Hírtükör Online