Letölthető dokumentumok

A 2010. szeptember 7-i lakossági fórumon elhangzottak szerint a társasházi közgyűlés összehívására szükséges nyomtatvány itt letölthető. A nyomtatványt kitöltve a Polgármesteri Hivatal földszintjén elhelyezett gyűjtőládába kérjük visszajuttatni. (Százhalombatta, Szent István tér 3.)

Közöljük továbbá azokat a számlaszámokat, melyekre a társasházak tulajdonosainak a közös költségen alapított zálogjog érvényesítése miatt a közös költséget teljesíteniük kell. (letölthető itt) 

Blogon tájékoztat Vezér Mihály

Internetes blogon kíván folyamatos tájékoztatást nyújtani a lakosságnak a százhalombattai hitelbotránnyal kapcsolatban Vezér Mihály. A polgármester december végén levélben számolt be az érintett társasház-tulajdonosoknak az ügy legújabb fejleményeiről. Egyebek mellett felhívta figyelmüket a banktól érkező és tértivevénnyel átvett levelek esetleges jogi következményeire.
 

Blogon tájékoztat Vezér Mihály, Százhalombatta polgármestere

A közelmúltban újabb egyeztetés zajlott az önkormányzat és a Raiffeisen Bank között. Vezér Mihály polgármester arról tájékoztatta a társasház-tulajdonosokat, hogy a Raiffeisen Bank megjelent képviselői nem tudtak olyan kompromisszumos megoldást kínálni, amely mind számukra, mind pedig az óvadékot nyújtó önkormányzat számára elfogadható lenne. A bank kizárólag abban hajlandó együttműködni a társasházakkal, hogy bizonyos mértékű tőkemoratóriumot, kamatkedvezményt nyújtson, és/vagy futamidőt hosszabbítson. Minden egyéb kérdés tisztázását a bíróságtól várják, aminek a döntéséig az általuk teljesített kifizetésekkel kapcsolatos minden szerződést élőnek tekintenek.

Mivel azonban az állítólagos hitelszerződések egy része a lakók tudta nélkül és akarata ellenére köttetett, fontos, hogy az el nem végzett munkákkal összefüggő és a társasházak által el nem ismert kifizetésekkel kapcsolatban semmiféle újabb megállapodás ne szülessen. Miután a bank hozzá szeretne jutni a pénzéhez, a fizetések további elmaradása esetén újabb önkormányzati óvadék bevonására, valamint a bank által jogszerűnek értelmezett szerződések felmondására is sor kerülhet. Ez a lépés azonnali, egyösszegű fizetési kötelezettséggel járna mindaddig, amíg a bíróság ki nem mondja a társasházak által képviselt álláspont helytállóságát.

A bank segítőkészségét illetően nem kecsegtetőek a hosszú hónapok óta tartó személyes és írásbeli tárgyalások tapasztalatai, ezért az önkormányzat igyekszik módot találni a társasház-tulajdonosok támogatására. A polgármester olyan javaslatot terjeszt a következő képviselő-testületi ülés elé, amely kölcsönnel segítene áthidalni azt időszakot, amíg a szerződések semmisségét kijelentő bírósági döntés megszületik. Az érintetteket pedig hamarosan a részletekről is tájékoztatni szeretné.

Levelében arra kérte a társasház-tulajdonosokat, hogy haladéktalanul értesítsék közös képviselőjüket, intézőbizottsági elnöküket, ha bármilyen értesítést, levelet kapnak a Raiffeisen Banktól. Előfordulhat ugyanis, hogy fizetési meghagyást, vagy egyéb olyan dokumentumot vesznek kézhez, amely alapján fizetési kötelezettség jöhet létre. Kiemelte: különösen figyeljenek a tértivevénnyel feladott küldeményekre, amelyeket csak a jogszabályban előírt formában és módon juttathatnak el a címzettekhez. Akinek pedig kérdése van, továbbra is forduljon bizalommal a Polgármesteri Hivatal munkatársaihoz és egyeztessen a közös képviselőjével.

A polgármester hangsúlyozta az önkormányzat maximális segítő szándékát és azt is, biztos benne, hogy sikerül bizonyítani az igazságot a hitelekkel kapcsolatban.

Ötvenhat milliós hiány egyetlen társasháznál

Továbbra is ismeretlen tettes ellen, sikkasztás miatt folytat nyomozást a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság a százhalombattai társasházakból hiányzó milliók ügyében. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szerint a tulajdonosoktól nem lehet követelni azt a pénzt, amit tudtukon kívül, a nevükkel visszaélve vettek kölcsön a banktól. 

Ismeretlen tettes ellen, sikkasztás miatt nyomoz a rendőrség

Beluzsárné Belicza Andrea rendőr őrnagy kérdésünkre elmondta: nem tud új fejleményekről beszámolni. Miután egyelőre nincsenek a rendőrség kezében olyan tárgyi bizonyítékok, amelyek megalapoznák, hogy valóban bűncselekmény történt, nem állnak fenn azok a törvényi feltételek, amelyek lehetővé tennék, hogy egy bizonyos személyt gyanúsítsanak meg, illetve körözést adjanak ki ellene.

Baticz Gáborné, a Radnóti út 1-7. alatti társasház egyik tulajdonosa elmondta, tudomásuk szerint körülbelül 56 millió forint hiányzik a társasház költségvetéséből. Ennek egy részét olyan hitelek képezik, amelyeket a volt közös képviselő feltehetően a lakóközösség tudta nélkül vett fel, a másik részt elvégzett felújítások után kellett volna kifizetni a vállalkozóknak, akik azonban azt állítják: nem kapták meg a munkájuk ellenértékét.

Az épület szerkezetének megerősítésére 26 millió forintos vissza nem térítendő támogatást biztosított az önkormányzat, a munkát elvégezték, de a vállalkozó azt állatja, nem lett kifizetve. Mint kiderült, a pénz nagy részét egy másik, általa kezelt társasház számlájára utalta át a közös képviselő. Emellett rendkívüli közgyűlést hívott össze, ahol arról tájékoztatta a tulajdonosokat, hogy a szerkezet-megerősítés kivitelezése közben megsérült a tető, amit azonnal le kell szigetelni. A cél érdekében három és fél millió forintos hitelfelvételről döntöttek, a vállalkozó azonban, aki a munkát elvégezte, hét és fél millió forintot követel.

Mindemellett 13 millió forintos kölcsönt vett fel a kéménybélés, valamint az elektromos rendszer cseréjére, amely munkálatokról egyetlen lakó sem tudott. Ezután további 8,9 millió forint hitelt vett fel ugyanezekre a feladatokra kiegészítve a szennyvízvezeték cseréjével. A közgyűlési határozat mellé, amely erre felhatalmazta volna, olyan jegyzőkönyvet csatolt, amelyen ugyanazon személyek aláírása szerepelt, mint az előző hasonló témájú közgyűlésén, ráadásul teljesen ugyanabban a sorrendben.

A bank mindeközben nem gyanakodott, és hiába állítják a társasházi tulajdonosok, hogy nem tudtak a felvett pénzekről és azok hasznát sem élvezték egyetlen percig sem, a pénzintézet nem hajlandó engedni követeléséből.

A társasházban egyelőre nem emelkedett a közös költség, de a tulajdonosok tartanak tőle, hogy ez előbb-utóbb bekövetkezik. Emellett az is aggasztja őket, mi lesz a közös rezsiköltséggel, az esetleges karbantartási díjakkal, ha – ahogyan ezt a bank kéri – teljes egészében a pénzintézet számlájára utalják a közös költséget. Egyébként kaptak egy elmaradt számlát a SZÁKOM-tól is: kiderült, 168 ezer forinttal tartoznak a kéményseprésért. Félnek, ki fog még jelentkezni hasonló követeléssel, és felháborítja őket, hogy nekik kellene megfizetniük az előző közös képviselő "disznóságait".

Nagy kérdés, valóban nekik kell-e, mert egyes vélemények szerint egyenesen rosszul teszik, ha elismerik a bank azon követeléseit, amelyek nem szabályos közgyűlési határozaton alapulnak.

Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének sajtószóvivője szerint amennyiben bűncselekmény történt, azt a nyomozóhatóságoknak kell kivizsgálniuk. Ha megállapítják a büntetőjogi felelősséget, ahhoz nyilván polgári jogi felelősség is társul, tehát a bűncselekmény elkövetőjétől követelheti vissza a pénzt a hitelnyújtó intézet. Egyértelmű, hogy azt a hitelt, amelyet a társasház-tulajdonosok nem vettek fel és a maguk javára nem használtak fel, nem kell visszafizetniük. A megfelelő lépéseket azonban meg kell tenniük, tehát feljelentést kell tenniük a rendőrségen, és jelezniük kell a banknak, hogy visszaéltek a nevükkel, amit nyilván bizonyítani is szükséges.  A hitelszerződés polgárjogi szerződésnek minősül. Aki ilyet nem kötött, annak a szerződéssel járó kötelezettségeket és terheket sem kell viselnie.

Berczi Norbert, az önkormányzat ügyvédje erről azt mondta: ügyfele érdekében nem szeretne nyilatkozni a témában, de úgy véli, az érintetteknek – a társasházaknak, a banknak és az önkormányzatnak – a bíróságon, vagy más egyeztető fórumon kell megegyezésre jutniuk, és nem a sajtó nyilvánossága előtt.

A Radnóti 1-7-es társasház - ahogyan több másik tulajdonosi közösség is - jogi segítséget vesz igénybe helyzete minél megnyugtatóbb rendezése végett. Selmeczy Lívia, az új közös képviselő elmondta: a közgyűléseken valamennyi társasháza úgy foglalt állást, hogy csak azt a tartozást szeretnék visszafizetni, amelynek felvételéről tudomásuk volt. A bankkal folytatott tárgyalásaik azonban eredménytelenek voltak, a pénzintézet csak arra kíváncsi, milyen ütemezéssel szeretnék visszafizetni a kölcsönt. Szerinte érdemes lenne peregyesületben képviselni a társasházak érdekeit, de hogy ez így lesz-e, az természetesen a tulajdonosok döntésén múlik.

Arról, hogy mi a véleményük a PSZÁF kicsalt hitelekkel kapcsolatos állásfoglalásáról, Kiss-Bíró László, a Raiffeisen Bank főosztályvezető-helyettese a következőket mondta. A pénzintézet szintén feljelentést tett az ügyben a rendőrségen, ugyanakkor úgy vélik, mindaddig, amíg egy szerződés érvényes, azaz érvénytelenségét jogerős bírósági határozat nem állapítja meg, az abban foglalt kötelezettségek is élnek.

A társasházi ügyfelek részére nyújtható kamattámogatott kölcsön esetében a bank mindig a társasházzal szerződik, és nem az egyes tulajdonostársakkal, mivel a társasház jogosult kölcsönfelvételre. A társasház képviseletére harmadik személlyel szemben a társasházi törvény értelmében - amennyiben a tulajdonostársak intézőbizottságot nem választanak - a közös képviselő jogosult, így kötelezettségvállalás esetén ő az a személy, aki a szerződést a társasház nevében jogosult megkötni. A kötelezettségvállaláshoz a közös képviselőnek be kell nyújtania a bank részére az alapul szolgáló dokumentumokat, és a banknak nincs törvényes lehetősége, hogy a kötelezettségvállalásról a tulajdonosokat közvetlenül értesítse vagy megkérdezze. A társasházak esetében nincs olyan közhiteles nyilvántartás, amelyből a képviseleti jogosultság kétséget kizáróan megállapítható és ellenőrizhető lenne, hasonlóan a cégnyilvántartáshoz. A közös képviselő ellenőrzésére viszont a tulajdonostársaknak joga és kötelezettsége is van, amellyel élni a saját érdekük is.

Megkérdeztük a banktól azt is, igaz-e, hogy saját munkatársuk több érintett társasháznál közös képviseletet vállalt. Ezzel kapcsolatban úgy tájékoztattak, hogy félreértésről van szó, aminek az lehet az alapja, hogy megbíztak egy céget, amelynek fő profilja a nehéz helyzetbe jutott társasházak és cégek segítése, válságmenedzsmentje. Fenti feladattól függetlenül több társasház tulajdonosi közössége közvetlenül is megkereste és felkérte a cég vezetőjét a közös képviselet ellátására és a kialakult helyzetük megoldására, két társasház mellett pedig - szintén a társasházak kérésére - szakértői feladatokat lát el. A fenti társasházak esetén banki megbízását visszaadta, hogy elkerülje az érdek-összeütközés lehetőségét.

 

Forrás: Hírtükör Online

Át vagyunk vágva kegyetlenül

Ismeretlen tettes ellen, sikkasztás miatt folytat nyomozást a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság a százhalombattai társasházakból hiányzó milliók ügyében. Az eljárás eredményessége érdekében ennél többet nem árult el a rendőrség sajtófelelőse. A városban sokan nem értik, miért nem adnak ki körözést az eltűnt közös képviselő ellen.

Nem érti, miért csak akkor született feljelentés a volt közös képviselőjük ellen, amikor az már eladta ingatlanjait, és eltűnt a városból, talán az országból is – mondta egyebek mellett egy neve elhallgatását kérő társasházi tulajdonos. Úgy érzi, igazságtalan, hogy miközben óriási anyagi kár érte őket, tulajdonképpen az otthonaik kerültek veszélybe, mindenhol csak azt hallják, hogy egyedül ők tehetnek arról, ami történt. Szerinte ugyanis, akármilyen tudatosak is a tulajdonosok, ha a közös képviselő be akarja őket csapni, be is fogja. Nyilvánvaló, hogy hamis dokumentumokkal a választott számvizsgáló bizottságot, vagy a közgyűlést is ugyanúgy félre lehet vezetni, mint ahogyan a bankot lehetett. És ha már a banknál tartunk, az vajon nem tehető felelőssé, amiért senkinek sem tűnt fel, hogy "ezek az egyszerű lakótelepi emberek" egyre csak veszik fel a hitelt a különböző felújításokra? Ráadásul több esetben ugyanarra?

Nyilatkozónknak azt mondták a bank képviselői, azért nem gyanakodtak, mert úgy gondolták, a közös képviselő több ütemben végezteti el a munkát. És a tetőszigetelés? – kérdezi ő. Annyit egy laikus is tud, hogy azt nem lehet több részletben végezni. Márpedig az ő házukban ez is így történt, legalábbis a pénzintézetnek benyújtott papírok szerint.

Sokan azt is méltánytalannak tartják, hogy a bank – saját belső szabályzatára hivatkozva – több hónapig nem értesítette a tulajdonosokat a törlesztés elmaradásáról. Mint mondják, a banki protokoll miatt ők károsultak, de úgy vélik, az önkormányzat részéről is méltányosabb lett volna, ha korábban értesíti a bajról a lakóközösségeket. "A választások előtt mindenki minket akart megmenteni, azóta semmiféle biztatást, segítséget nem kapunk – mondja a meglopott társasházi tulajdonos, aki úgy összegez: "kegyetlenül át vagyunk vágva". Elkeseredése még akkor is érthető, ha nem egészen tárgyilagosan ítéli meg a helyzetet, hiszen az önkormányzat minden bajba került háznak a legnagyobb szakmai támogatást biztosította a pénzügyi és jogi helyzet tisztázásához.

Az érintettekben óriási feszültséget okoz, hogy nem tudják, miféle igazságszolgáltatásra számíthatnak, és főleg, mikor. Amíg sikerülhet megállapítani, hogy kinek miben mekkora a felelőssége, nekik kell fizetniük a súlyos tízmilliókat, és nagyon sokuknak nincs miből.

Nemcsak a sikkasztásban érintett társasházakban, hanem a többiben is nagy a bizonytalanság Százhalombattán. Nagyon sokan keresik meg a szerkesztőséget különféle történetekkel, amelyekből úgy tűnik, nem Hart Andrea volt az egyetlen közös képviselő a városban, aki nem tartotta be a szabályokat. Az emberek többsége azonban kerüli a kellemetlen helyzeteket, és még akkor sem vállalkozik a konfrontációra – akár arra, hogy nevét felvállalva tárja a nyilvánosság elé a tapasztalt visszásságokat -, ha tudja, hogy nem babra, hanem a saját pénzére, nehezen megszerzett tulajdonára megy a játék.
Ugyanakkor sokan váltak gyanakvóvá, szeretnének biztosak lenni, hogy minden rendben megy a házuk táján. Mit tehetnek ezért? – kérdeztük Berczi Norbert jogászt. Mint mondta, bármelyik résztulajdonos felkérhet egy szakembert – könyvvizsgálót, üzletviteli tanácsadót, ügyvédet, vagy akár egy másik társasház közös képviselőjét -, hogy vegyen részt a közgyűlésen és ellenőrizze a dokumentumokat. Ha ő maga nem tudja, vagy nem akarja megfizetni a szakértő munkáját, kezdeményezheti, hogy a társasház bízza meg és fizesse ki. Ötven albetét vagy 10 millió forint forgalom feletti társasházban a lakókból alakult számvizsgáló bizottságnak kötelező mérlegképes könyvelő szakmai tudását is igénybe venni.

Forrás: Hírtükör Online

Kis magyar horror

Huszonhárom társasházat, mintegy ezerkétszáz százhalombattai családot érint, amit szeptemberben még csak „hitelproblémaként” emlegetett a helyi közvélemény.

Mintegy 1200 családot érint a társasházi botrány

Szeptember elején mindössze annyit lehetett tudni, hogy bedőltek bizonyos társasházi hitelek, ami miatt a Raiffeisen Bank 27 millió forintot bevont az önkormányzat által biztosított óvadékalapból. Mostanra úgy tűnik, nem ennyi pénz hiányzik, egyes információk szerint 100 és 400 millió forint közötti összeg, és közel sem csak arról van szó, hogy néhány renitens lakó nem fizette a közös költséget. Úgy tűnik, hogy a házak közös képviselője – a volt önkormányzati képviselő, aki valószínűleg már nincs az országban – jóval nagyobb összegű és több hitelt vett fel a társasházak nevében, mint amiről a tulajdonosok tudtak.

 

Mindezt nem lehet másként véghezvinni, csak a közgyűlési határozatok és egyéb dokumentumok meghamisításával, valamint a tulajdonosok és a pénzintézetek folyamatos, tudatos és módszeres megtévesztésével. Egyebek mellett olyan tulajdonos aláírása is szerepel bizonyos jelenléti íveken, aki a keltezés idején már nem volt az élők sorában, és a közös képviselő olyan kivitelezést igazolt a bank felé, amelyre a lakók egybehangzó véleménye alapján nem került sor a házban.

 

A Gesztenyés út 15-19. alatti társasház október 7-én tartott közgyűlést a "Matrica" Múzeumban. A tanácskozást Berczi Norbert, az önkormányzat ügyvédje vezette le, a lakókat Pimperné Talló Éva, a Közgazdasági Iroda vezetője, valamint a Raiffeisen Bank Zrt. két képviselője tájékoztatta, a jegyzőkönyv vezetésével pedig két köztisztviselőt bíztak meg a tulajdonosok.

 

Pimperné Talló Éva elmondta, hogy ugyanezt a szakmai támogatást minden érintett társasháznak biztosítja az önkormányzat. Eddig egyetlen olyan tulajdonosi közösség volt, amely a város segítsége nélkül tartotta meg a közgyűlését, de ha bármely okból szükség lesz rá, és újra össze kell hívni a tanácskozást, itt is fel fogják ajánlani a közreműködést.

 

Több megvizsgált társasházi okirat, számla, befogadó nyilatkozat tűnik hamisnak. "Egyre kevesebb az okunk az ártatlanság vélelmének a fenntartására" – fogalmazott Berczi Norbert ügyvéd.

A Gesztenyés 15-19. harmincegy megjelent tulajdonosa számos olyan ténnyel szembesült a közgyűlésen, amelyeket sejtett, de sok olyannal is, amikre legrosszabb rémálmában sem gondolt. Egyebek mellett kiderült, hogy 2008-ban 22,94 millió forintos kölcsönt vettek fel a banktól, 9,3 milliót nyílászárócserére, a többit az elektromos vezetékek cseréjére és a szellőző rendszer felújítására. Utóbbi két munkálatról azonban senki semmit nem tudott. Elhangzott, nem ez az egyetlen tulajdonosi közösség, amely "nem vette észre, mi minden lett megcsinálva a házban", de a bank képviselői arra is láttak példát, hogy egy-egy munka el lett ugyan végezve, a kivitelező azonban még mindig kéri, hogy kifizessék.

Nem egy esetben olyan társasházak részére is nyújtott hitelt a bank az elektromos szellőztető rendszer felújítására, az elektromos motor a cseréjére, ahol ilyen rendszer soha nem is létezett, illetve ahol van, ott nem lett felújítva, ahogyan az elektromos hálózat és főelosztó szekrény sem – tájékoztatott Kiss József, a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodájának vezetője. Az iroda a tulajdonosok utólagos felkérésére több társasházban ellenőrizte a fentieket, és mindannyiszor arra jutottak, hogy a közös képviselő nem létező felújításokra igényelt hitelt. Az irodavezető ugyanakkor hangsúlyozta, az álberuházásokkal sem az egyharmados, sem az önkormányzat által biztosított ötven százalékos felújítási támogatásokra nem lehetett pályázni, így ezeket a munkákat semmilyen módon nem támogatta a város, ebből kifolyólag az elvégzésüket sem ellenőrizhette. Hogy milyen jellegű felújítási munkák folytak önkormányzati pályázati támogatással, az visszamenőlegesen is pontosan nyomon követhető az illetékes szakbizottság által meghozott határozatok és a társasházakkal megkötött Támogatási Szerződések alapján.

 

A Gesztenyés út 15-19. 56 millió forint vissza nem térítendő támogatást is kapott az önkormányzattól az attika falak megerősítésére és a tető szigetelésére. Az összeggel csak jóval a határidő után sikerült elszámolnia a közös képviselőnek, a munka minőségét pedig ott a közgyűlésen is kifogásolta néhány tulajdonos. Állításuk szerint az épület mozgása nem állt meg, továbbra is repednek a falak. Mint kiderült, a közös képviselő a homlokzat szigetelésére további tízmilliós hitel felvételét indította el az Allianz Banknál a tulajdonosok tudta nélkül. A számlát megnyitotta, de hogy meddig jutott a hitelfelvételben, azt már az új közös képviselőnek kell majd kiderítenie.

 

Számvizsgáló bizottság – aminek rendszeresen ellenőriznie kellett volna a számlákat, a kölcsönszerződéseket és a pénzforgalmat – ebben a házban sem működött. A tulajdonosok teljesen megbíztak a közös képviselőben, amely bizalomnak aztán a bank és az önkormányzat is áldozatul esett.

Amint elhangzott, a részletek törlesztésével már 2009-ben gond volt, a bank azonban szigorúan megszabott protokoll szerint jár el, amely nem tette lehetővé, hogy rögtön a tulajdonosokat értesítsék. A jelenlegi közös költség a bank képviselője szerint nem is fedezi a havonta esedékes tőke- és kamatfizetési kötelezettséget, nagyjából kétszer ekkora összeget kellene fizetniük a lakóknak, hogy a hiteltörlesztésre és az egyéb kiadásokra – rezsiköltség, karbantartás – is jusson.

 

Az érintett házaknak a lejárt tartozások következtében közvetlenül a banknak kell teljesíteniük a közös költséget, de sokaknak az is kérdés: hogyan. A mintegy hetven ezer forint értékű sárga csekk ugyanis a postán várja megrendelőjét, Hart Andreát, a csomagot másnak nem adják oda. Aki nem tud utalni, annak az érdi bankfiók a legközelebbi lehetőség.

 

Márpedig fizetni kell, ebben a legtöbb szakember egyetért, hiszen ellenkező esetben csak a tartozás kamatát hizlalják a lakótelepi fosztogatás kárvallottjai. Hogy mi lesz akkor, ha hivatalosan is megállapítják a közös képviselő büntetőjogi felelősségét, és lesz kin behajtani az eltűntetett milliókat, más kérdés. További kérdés, s a tulajdonosok gondjait részben orvosolhatja, milyen eredménnyel zárulnak a tárgyalások a bankkal a közös képviselő által kicsalt, a társasház gazdagodását nem szolgáló kölcsönökről.

 

Mindenestre nagyon nehéz azoknak – a bank és önkormányzat képviseletében résztvevő - közreműködőknek, akik közgyűlésről közgyűlésre kénytelenek felnyitni a nagy valószínűséggel módszeresen és gazdagon becsapott tulajdonosok szemét. Estéről estére élik újra az áldozatok csalódottságát, felháborodását, dühét, és válaszolnak a szokásos kérdésre: kétszer fizessem vissza ugyanazt a hitelt?

 

Hogy pontosan mekkora összegű terhelés jut egy-egy ingatlanra, csak akkor derül ki, ha sikerül megválasztani az új közös képviselőt, számvizsgáló bizottságot, akik aztán feltárják, mekkora a tartozás összege, és abból mennyi esik egy-egy lakásra. Mert olyan tulajdonos is akad, aki például önerőből oldotta meg az ablakcserét, neki nem kellene törlesztenie az erre felvett kölcsönt.

 

Fontos a tulajdonosi közösségek valós pénzügyi helyzetének a tisztázása, de ennél is fontosabb, hogy minél előbb rendelkezzenek a bankszámlák kezelése feletti jogról – hangsúlyozta Pimperné Talló Éva. Minden pénzintézetet meg kell keresniük, amellyel a társasház kapcsolatban állt, és visszamenőleg ellenőrizniük kell a számlaforgalmakat. Csak így derülhet ki, hogy valójában merre és mennyi pénz folyt el a tulajdonosok tudta nélkül.

 

A Gesztenyés 15-19. közgyűlése Selmeczy Líviát bízta meg a nem éppen hálás feladattal, hogy lássa el a lerabolt ház közös képviseletét, és megválasztották a háromfős számvizsgáló bizottságot is. Az új közös képviselő eddig három olyan társasházat vállalt át, amiket korábban Hart Andrea kezelt. Mint mondta, ugyanazokkal a visszásságokkal és trükkökkel szembesült mindenhol, a különbség csak az összegekben van. A lakóközösségek természetesen nemcsak a korábbi közös képviselő felmentéséről, hanem a rendőrségi feljelentésről is döntöttek. Selmeczy Lívia szerint azok a társtulajdonosok, akik nincsenek tisztában a jogaikkal és a kötelezettségeikkel, teljesen ki vannak szolgáltatva a közös képviselőnek. Óriási a probléma, ami ebből fakadt, de rendbe kell tenni a társasházakat.

 

Forrás: Hírtükör Online

Megvédi a város a társasházakat

Egyeztetésre hívta annak a 25 százhalombattai társasháznak a lakóit Vezér Mihály, Százhalombatta polgármestere, amelyek tartozásokat halmoztak fel a felújításokra felvett hitelekkel kapcsolatban. Az önkormányzat, mint óvadékot nyújtó, harmadik fél érintett a kérdésben, de több társasházban tulajdonnal is rendelkezik. A polgármester a szeptember 7-i találkozón megjelent közel 800 lakó előtt kijelentette, számíthatnak az önkormányzat segítségére, nem fogják engedni, hogy életek munkája ússzon el néhány renitens, nem fizető lakó, a közös képviselő és a számvizsgáló bizottságok vagy a bank esetleges hibái miatt.

Lakossági fórumot tartottak szeptember 7-én

Százhalombattán az eddig sikertörténetnek számító társasházi felújítások hosszú évek óta zajlanak. A város csak az úgynevezett egyharmados pályázatokon részt vett társasházak felújításaihoz több mint egymilliárd forintot biztosított az elmúlt 5 évben. Emellett az 50 százalékos támogatással működő energiatakarékossági célú felújítási pályázatok is folyamatosan zajlanak, ami 2005 és 2010 között további 400 milliós támogatást jelentett a lakástulajdonosok számára. A házak a pályázatokhoz szükséges önrészt több esetben hitelfelvétellel biztosították. Annak érdekében, hogy a társasházak hitelhez juthassanak, Százhalombatta Város Önkormányzata az ebben az ügyben érintett 25 társasház esetében 105 millió forint összegű óvadékot nyújtott. Ez a társasházak hitelállományának 20 százaléka, amely a hitelező bank számára biztosítékul szolgált arra, hogy – akkor is, ha a társasházak nem fizetik megfelelően a törlesztéseiket – hozzájusson pénze egy részéhez. Ez, sajnos be is következett, és a Raiffeisen Bank 2010. augusztus 6-án kelt levelében arról értesítette az önkormányzatot, hogy 27 millió forint összegű óvadékot bevont a felgyűlt tartozások miatt.  

A lakók, különösen a rendben törlesztők részéről óriási felháborodást váltott ki az eset, hiszen ők a banktól érkezett levelekből értesültek arról, hogy társasházuknak hátraléka van. Azt, sajnos nem tudják sem a lakók, sem az önkormányzat, hogy ez mely társasházban pontosan mekkora összeg, mert az információt – banktitokra hivatkozva – a Raiffeisen Bank csak a társasházak képviseletével hivatalosan megbízott személynek adják ki.

A szeptember 6-i tájékoztatón jelen volt dr. Turbucz Sándor jegyző, dr. Berczi Norbert, a város jogi képviselője, Pimperné Talló Éva, a Közgazdasági Iroda vezetője, Bódiné Mészáros Ibolya, a Kincstár, Adó és Vagyonkezelési Iroda vezetője, valamint Kiss József, a Műszaki Iroda vezetője.
A társasházak működését szabályozó törvény  szerint a közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk - vagy a szervezeti-működési szabályzatban ettől eltérően meghatározott mérték - szerint felelnek az egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai szerint – hívta fel a figyelmet dr. Berczi Norbert, az önkormányzat jogi képviselője. Az önkormányzati óvadék bevonása azt jelenti, hogy a bevont összeggel a társasházak jelenleg nem a banknak, hanem az önkormányzatnak tartoznak. Az államháztartási törvény előírásai szerint az önkormányzat ezt a pénzt nem adhatja "ajándékba", de keresik a megoldást arra, hogy hosszú távon, a mindenkori jegybanki alapkamattal terhelten, részletekben fizethessék vissza a lakástulajdonosok. A polgármester hangsúlyozta: nem szeretnék, hogy olyanoknak is fizetniük kelljen, akik nem vétkesek az ügyben. A képviselő-testület szeptember 16-i ülésére készülő javaslata véleménye szerint megnyugtatóan rendezné a helyzetet.

Elhangzott, hogy a legfontosabb lépés a társasházi közgyűlések mielőbbi összehívása lenne, amelyet akár a lakók is kezdeményezhetnek, ha azt a közös képviselő nem teszi meg. Az ehhez szükséges nyomtatványokat a fórum résztvevőinek helyben kiosztották, de az űrlap letölthető a város honlapjáról is (http://www.szazhalombatta.hu). A résztvevőknek érdemes magukkal vinniük a közös költséget és az egyéb befizetéseiket igazoló irataikat is. A közgyűléseken jelen lesznek a Polgármesteri Hivatal szakemberei, és jogi képviselőt is biztosít a város.

Az érintett társasházakban élőknek a jövőben a Raiffeisen Bank értesítő levelében szereplő bankszámlaszámokra kell elutalni a közös költséget, ezeket a számlaszámokat  a városi honlapon is közzétette a Polgármesteri Hivatal.

A mintegy három órás fórumon sokan tették fel kérdéseiket a polgármesternek és a megjelent szakembereknek. A válaszadók igyekeztek tisztázni, hogy a társasházak önállóan, az önkormányzattól függetlenül működnek. A városnak lakástulajdonain keresztül vannak tulajdonosi jogai egyes társasházakban, de csak akkora mértékben, mint bármely más tulajdonosnak. A közgyűléseken minden lakónak módja és lehetősége van véleménye kifejtésére, és a többség akarata szerint szabályozhatják a társasház működését. A hitelszerződéseket a bankkal közvetlenül kötötték, abba az önkormányzatnak nincs joga beleszólni. A város viszont semmiképpen sem hagyja magára a tulajdonosokat ebben a nehéz helyzetben, hiszen nem mindenki jártas annyira a jogi kérdésekben, hogy érdekeit megfelelően tudja képviselni. "Védőernyőt szeretnénk borítani önök fölé – mondta a polgármester -, és minden lehetséges eszközzel támogatjuk önöket."

Forrás: Hírtükör Online