Kis magyar horror

Huszonhárom társasházat, mintegy ezerkétszáz százhalombattai családot érint, amit szeptemberben még csak „hitelproblémaként” emlegetett a helyi közvélemény.

Mintegy 1200 családot érint a társasházi botrány

Szeptember elején mindössze annyit lehetett tudni, hogy bedőltek bizonyos társasházi hitelek, ami miatt a Raiffeisen Bank 27 millió forintot bevont az önkormányzat által biztosított óvadékalapból. Mostanra úgy tűnik, nem ennyi pénz hiányzik, egyes információk szerint 100 és 400 millió forint közötti összeg, és közel sem csak arról van szó, hogy néhány renitens lakó nem fizette a közös költséget. Úgy tűnik, hogy a házak közös képviselője – a volt önkormányzati képviselő, aki valószínűleg már nincs az országban – jóval nagyobb összegű és több hitelt vett fel a társasházak nevében, mint amiről a tulajdonosok tudtak.

 

Mindezt nem lehet másként véghezvinni, csak a közgyűlési határozatok és egyéb dokumentumok meghamisításával, valamint a tulajdonosok és a pénzintézetek folyamatos, tudatos és módszeres megtévesztésével. Egyebek mellett olyan tulajdonos aláírása is szerepel bizonyos jelenléti íveken, aki a keltezés idején már nem volt az élők sorában, és a közös képviselő olyan kivitelezést igazolt a bank felé, amelyre a lakók egybehangzó véleménye alapján nem került sor a házban.

 

A Gesztenyés út 15-19. alatti társasház október 7-én tartott közgyűlést a "Matrica" Múzeumban. A tanácskozást Berczi Norbert, az önkormányzat ügyvédje vezette le, a lakókat Pimperné Talló Éva, a Közgazdasági Iroda vezetője, valamint a Raiffeisen Bank Zrt. két képviselője tájékoztatta, a jegyzőkönyv vezetésével pedig két köztisztviselőt bíztak meg a tulajdonosok.

 

Pimperné Talló Éva elmondta, hogy ugyanezt a szakmai támogatást minden érintett társasháznak biztosítja az önkormányzat. Eddig egyetlen olyan tulajdonosi közösség volt, amely a város segítsége nélkül tartotta meg a közgyűlését, de ha bármely okból szükség lesz rá, és újra össze kell hívni a tanácskozást, itt is fel fogják ajánlani a közreműködést.

 

Több megvizsgált társasházi okirat, számla, befogadó nyilatkozat tűnik hamisnak. "Egyre kevesebb az okunk az ártatlanság vélelmének a fenntartására" – fogalmazott Berczi Norbert ügyvéd.

A Gesztenyés 15-19. harmincegy megjelent tulajdonosa számos olyan ténnyel szembesült a közgyűlésen, amelyeket sejtett, de sok olyannal is, amikre legrosszabb rémálmában sem gondolt. Egyebek mellett kiderült, hogy 2008-ban 22,94 millió forintos kölcsönt vettek fel a banktól, 9,3 milliót nyílászárócserére, a többit az elektromos vezetékek cseréjére és a szellőző rendszer felújítására. Utóbbi két munkálatról azonban senki semmit nem tudott. Elhangzott, nem ez az egyetlen tulajdonosi közösség, amely "nem vette észre, mi minden lett megcsinálva a házban", de a bank képviselői arra is láttak példát, hogy egy-egy munka el lett ugyan végezve, a kivitelező azonban még mindig kéri, hogy kifizessék.

Nem egy esetben olyan társasházak részére is nyújtott hitelt a bank az elektromos szellőztető rendszer felújítására, az elektromos motor a cseréjére, ahol ilyen rendszer soha nem is létezett, illetve ahol van, ott nem lett felújítva, ahogyan az elektromos hálózat és főelosztó szekrény sem – tájékoztatott Kiss József, a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodájának vezetője. Az iroda a tulajdonosok utólagos felkérésére több társasházban ellenőrizte a fentieket, és mindannyiszor arra jutottak, hogy a közös képviselő nem létező felújításokra igényelt hitelt. Az irodavezető ugyanakkor hangsúlyozta, az álberuházásokkal sem az egyharmados, sem az önkormányzat által biztosított ötven százalékos felújítási támogatásokra nem lehetett pályázni, így ezeket a munkákat semmilyen módon nem támogatta a város, ebből kifolyólag az elvégzésüket sem ellenőrizhette. Hogy milyen jellegű felújítási munkák folytak önkormányzati pályázati támogatással, az visszamenőlegesen is pontosan nyomon követhető az illetékes szakbizottság által meghozott határozatok és a társasházakkal megkötött Támogatási Szerződések alapján.

 

A Gesztenyés út 15-19. 56 millió forint vissza nem térítendő támogatást is kapott az önkormányzattól az attika falak megerősítésére és a tető szigetelésére. Az összeggel csak jóval a határidő után sikerült elszámolnia a közös képviselőnek, a munka minőségét pedig ott a közgyűlésen is kifogásolta néhány tulajdonos. Állításuk szerint az épület mozgása nem állt meg, továbbra is repednek a falak. Mint kiderült, a közös képviselő a homlokzat szigetelésére további tízmilliós hitel felvételét indította el az Allianz Banknál a tulajdonosok tudta nélkül. A számlát megnyitotta, de hogy meddig jutott a hitelfelvételben, azt már az új közös képviselőnek kell majd kiderítenie.

 

Számvizsgáló bizottság – aminek rendszeresen ellenőriznie kellett volna a számlákat, a kölcsönszerződéseket és a pénzforgalmat – ebben a házban sem működött. A tulajdonosok teljesen megbíztak a közös képviselőben, amely bizalomnak aztán a bank és az önkormányzat is áldozatul esett.

Amint elhangzott, a részletek törlesztésével már 2009-ben gond volt, a bank azonban szigorúan megszabott protokoll szerint jár el, amely nem tette lehetővé, hogy rögtön a tulajdonosokat értesítsék. A jelenlegi közös költség a bank képviselője szerint nem is fedezi a havonta esedékes tőke- és kamatfizetési kötelezettséget, nagyjából kétszer ekkora összeget kellene fizetniük a lakóknak, hogy a hiteltörlesztésre és az egyéb kiadásokra – rezsiköltség, karbantartás – is jusson.

 

Az érintett házaknak a lejárt tartozások következtében közvetlenül a banknak kell teljesíteniük a közös költséget, de sokaknak az is kérdés: hogyan. A mintegy hetven ezer forint értékű sárga csekk ugyanis a postán várja megrendelőjét, Hart Andreát, a csomagot másnak nem adják oda. Aki nem tud utalni, annak az érdi bankfiók a legközelebbi lehetőség.

 

Márpedig fizetni kell, ebben a legtöbb szakember egyetért, hiszen ellenkező esetben csak a tartozás kamatát hizlalják a lakótelepi fosztogatás kárvallottjai. Hogy mi lesz akkor, ha hivatalosan is megállapítják a közös képviselő büntetőjogi felelősségét, és lesz kin behajtani az eltűntetett milliókat, más kérdés. További kérdés, s a tulajdonosok gondjait részben orvosolhatja, milyen eredménnyel zárulnak a tárgyalások a bankkal a közös képviselő által kicsalt, a társasház gazdagodását nem szolgáló kölcsönökről.

 

Mindenestre nagyon nehéz azoknak – a bank és önkormányzat képviseletében résztvevő - közreműködőknek, akik közgyűlésről közgyűlésre kénytelenek felnyitni a nagy valószínűséggel módszeresen és gazdagon becsapott tulajdonosok szemét. Estéről estére élik újra az áldozatok csalódottságát, felháborodását, dühét, és válaszolnak a szokásos kérdésre: kétszer fizessem vissza ugyanazt a hitelt?

 

Hogy pontosan mekkora összegű terhelés jut egy-egy ingatlanra, csak akkor derül ki, ha sikerül megválasztani az új közös képviselőt, számvizsgáló bizottságot, akik aztán feltárják, mekkora a tartozás összege, és abból mennyi esik egy-egy lakásra. Mert olyan tulajdonos is akad, aki például önerőből oldotta meg az ablakcserét, neki nem kellene törlesztenie az erre felvett kölcsönt.

 

Fontos a tulajdonosi közösségek valós pénzügyi helyzetének a tisztázása, de ennél is fontosabb, hogy minél előbb rendelkezzenek a bankszámlák kezelése feletti jogról – hangsúlyozta Pimperné Talló Éva. Minden pénzintézetet meg kell keresniük, amellyel a társasház kapcsolatban állt, és visszamenőleg ellenőrizniük kell a számlaforgalmakat. Csak így derülhet ki, hogy valójában merre és mennyi pénz folyt el a tulajdonosok tudta nélkül.

 

A Gesztenyés 15-19. közgyűlése Selmeczy Líviát bízta meg a nem éppen hálás feladattal, hogy lássa el a lerabolt ház közös képviseletét, és megválasztották a háromfős számvizsgáló bizottságot is. Az új közös képviselő eddig három olyan társasházat vállalt át, amiket korábban Hart Andrea kezelt. Mint mondta, ugyanazokkal a visszásságokkal és trükkökkel szembesült mindenhol, a különbség csak az összegekben van. A lakóközösségek természetesen nemcsak a korábbi közös képviselő felmentéséről, hanem a rendőrségi feljelentésről is döntöttek. Selmeczy Lívia szerint azok a társtulajdonosok, akik nincsenek tisztában a jogaikkal és a kötelezettségeikkel, teljesen ki vannak szolgáltatva a közös képviselőnek. Óriási a probléma, ami ebből fakadt, de rendbe kell tenni a társasházakat.

 

Forrás: Hírtükör Online